Schőmer Norbert és Molnár Csaba (Sail-ing) rövid híradásai a nevű Alubat OVNI 39 típusú hajóról, amely a Cruising F kategóriában versenyzett az ARC-n az Atlanti óceánon 2009. november 23. és december 10. között. Úgy, ahogy közzétettük a verseny idején naponta honlapunkon:
december 10.
Még 75 mérföldünk van hátra a több mint 2900 mérföldesre sikeredett útból. Most pazar szélben 1 reffel pillangózva száguldunk St Lucia felé, de éjszaka megint volt szeansz. Hajnali 3-ig csak kerülgettük a viharfelhőket, majd 1/2 4 kor lecsapott egy nagyobb felhő kisebb szele. Amikor azt hittük, hogy túl vagyunk esőn, szélen jött egy újabb 30 csomó feletti szélroham, ami eltartott majdnem hajnalig. Szóval az utolsó éjszaka - mert reméljük ez volt az - sem lustálkodtunk tekertünk-reffeltünk, ki-be, ahogy az elmúlt egy hét majdnem minden éjszakáján. A lényeg, hogy most biztonsággal bevitorlázzunk....
A társaság - finoman szólva - elég várakozásteljes a partot és a part infrastruktúrát illetőleg. Mandula továbbra is jól teljesít, csak hát az energia nem megy 54% fölé. Mindegy ezzel már becammogunk és a kikötőben majd megnézzük mit tehetünk. Reményeink szerint ma este/éjjel már partot érhet a lábunk.
Jó napozást!
december 9. (17. nap)
Még tegnap délután történt:
A szél tökéletes 18 csomó, spinakkerrel 8-9 csomóval rohanunk St Lucia irányába, a hangulat emelkedett, a hajó kiválóan teljesít, csak ez az akku töltés volna hatékonyabb (kevesebb motorozás). Továbbra is a generátorok szabályozására gyanakszom, ezért kinyitom a motorteret és megdöbbenve látom, hogy dübörgő motor alatt több liter forró fáradtolaj lötyög a motortér aljában. Riadó, azonnali motor leállítás!!!
Mi történhetett az alig féléves Volvo motorral? Honnan jön az olaj? Javítható-e itt a tengeren? Energiával biztos nem bírjuk ki St Luciáig, úgyhogy hogyan tudunk alternatív akkutöltést varázsolni? Megannyi kérdés villan át az ember agyán, miközben az olajtól csöpögő motortérben igyekszik kárfelmérést eszközölni. Az első sokk után elkezdtünk takarítani. Végülis egy óra alatt, másfél liter (az összes 5 liter) olajat szivattyúztunk ki a motor bilgéből, majd szutyatoltuk ki papírtörlővel a motort és a motorteret. (veszélyes hulladék a hajón marad, nem a tengerbe!)
A motor tetején elején és oldalán nem látszik semmi eresztés, nem lehet más mint az alja, oda viszont nem látunk, és tapogatni sem tudjuk. Tökölődés.... nézelődés.... leírás tanulmányozása... stb. majd egy fél óra múlva az olajszűrő mellett egy ficakban meglátom, hogy az olajleeresztő cső gumi kupakja el van nyíródva és olajos a külső része. Leszereljük, megvizsgáljuk ... a diagnózis egyértelmű. Innen ereszt az olaj, és a gumikupakot az olajcserénél (Lanzerote-n a hivatalos Volvo szervíz) cseszerintették el, mikor fogóval feszegethették a mellette lévő szűrőt. Egy fél óra alatt dróttal rögzített fadugót illesztünk a gumikupak helyére, feltöltjük friss olajjal a hiányzó motorolaj mennyiséget és kb 3 óra kűzdelem után már újra is indulhat a motor.
Tanulságok:
1. ha az út legvégén vagy akkor se bízd el magad,
2. ne bízz a szakszervízben, mert néha félhülyéket küldenek egyszerű munkákra, akik több kárt okoznak mint hasznot,
3. sokszor ellenőrizd a motor és mototeret, mert a vészjelzők néha nem működnek (most sem kaptunk sipoló riasztást),
4. a baj sokszor elsőre nagyobbnak látszik mint amekkora valójában
Aztán spinakkereztünk tovább napnyugtáig. Ja, meg Csaba féle tócsnit ettünk ebédre és Kokó féle sült sajtot párolt zöldséggel vacsorára. Éjszaka a szokásos pillangózós viharfelhő kerülgetéssel töltöttük az időnket, kb 15-öt haulzolva, de így a legnagyobb nyomás amit kaptunk csak 28 csomós volt.
Reggel erősebb szélben pillangózunk St Lucia felé, és reménykedünk, hogy holnap éjjel odaérünk.
Sziasztok!
Norbert
december 8. (16. nap)
Közelítünk, közelítünk, de azért még mindig több mint két nap távolságra vagyunk (feltételezve, hogy maradnak az eddigi viszonyok). Egyébként megjegyzem, hogy a hátralevő kb 350 mérföld levitorlázása a Földközi-tengeren általában több mint egy hétbe telt, ha nagyon nyomtuk.
A tegnapi menüt inkább nem írom le, elég annyi, hogy én voltam a soros szakács és Vince fiam kedvenc ételét főztem. A szél konstans 16-24 csomó, keletről, tehát mi mást tehetünk, mint pillangózunk nappal teljes taklival, éjjel bereffelve. Az elmúlt éjszaka megint megjelentek a zivatarfelhők, de lényegesen kisebb számban és távolabb, így sikerült elkerülnünk valamennyit, tehát viszonylag nyugodt éjszakánk volt.
Sajnos egyre többet kell motoroznunk, mert napi 3-4 óra motorozással is nehézkesen tudjuk tartani az akkumulátorok 50-60%-os töltöttségést. Nagyon bosszantó, hogy a két generátorral felszerelt motorunk fél óra motorozás után már csak 8 amperrel tölt, de csak odaérünk így is arra a szigetre.
A legénység egyre izgatottabb, van aki a parti sörözésre vágyik legjobban, van aki végre sétálni akar egy nagyot, és van akinek minden mindegy: csak érjünk már végre oda. Szóval nagy a várakozás, de azért jó a hangulat.
Sziasztok!
Norbert
december 7. (15. nap)
Brassói Aprópecsenye tegnap vacsorára, hogy milyen húsból? Szójából. Egész jó volt, persze a sok fokhagymának és az erős hullámzásnak köszönhetően.
Immár 14.48N 52.02W pozícióban vagyunk, ennek ellenére továbbra is húznak át felettünk a szürke felhők, amelyek éjszaka zivatarokká alakulnak. Ma hajnalban a szolgálatom alatt is bekaptunk kettőt, amikor a szél 20-22 csomóról 30-32 csomóra ment fel. Éjjel kettes reffben tóltuk. Ha jön az áldás akkor néhány perc összeszorított fogakkal, vagy betekert genuával és mindig 30-40 foknyi útirány eltéréssel,aztán mehetünk tovább Nyugatnak. Éjszaka egyetlen hajó sem volt a közelünkben, és egy időre az internet kapcsolatunk is bedöglött..... elgondolkoztam rajta, hogy biztos Amarika felé megyünk-e és mi van ha nem!?!?
Reggel ismét napsütés, jó 20 csomós szél és dög meleg de a felhőcskék nem tágítanak. A mai reggel eseménye, hogy 1,4 mérföldre kellett volna elhajóznunk egy amarikai időjárás jelző bója mellett, de semmit nem láttunk belőle. Mindegy, ha nem koppan, akkor rendben van...
Egyébként teljesen jól vagyunk mindannyian, beleértve Mandulát is, persze azért nagyon számolgatjuk már a napokat, hiszen lassan csak 500 tmf van hátra St Lucia-ig.
Kb ennyit az itteni helyzetről.
Sziasztok!
Norbert
december 6.
... éjjel 3 óra van, kialvatlanul, fáradtan, fájó térdekkel kapaszkodok, ahogy bírok az orrdecken és zuhogó esőben 7-es szélben éppen szerelem fel a kisfockot, amivel igyekszünk kimenekülni a hatodik zivatarból, ami maéjszaka megtámadott minket. Miközben fejemen csurog a víz, arcomat csapkodja a vitorla és épp beletenyerelek egy decken landolt, pár órája döglött repülőhalba, felteszem a kérdést: valóban ezt akartam?
Azért csak-csak eljött a reggel, kisütött a nap, megjött a fedélzeti Mikulás és ismét jól haladunk Mandulával St Lucia felé, így a fenti kérdés - ha
lassan is - de ma reggelre pozitívan megválaszolódott.
Egyébként teljesen jól vagyunk, egészségesek, Mandula töretlenül szállít minket, sőt van oka az örömre is mert egyre kevesebb vizet és élelmiszert kell hordoznia, tekintettel arra, hogy elkezdtek látványosan apadni készleteink. Persze aggodalomra semmi ok, tegnap sem konzervet, hanem
hajában sült krumplit ettünk, John által frissen fabrikált csilis öntettel.
Hajó most nincs körülöttünk, csak a viharfelhők kísérgetnek, de reméljük már nem sokáig.
Sziasztok!
Norbert
december 5.
Hát az elmúlt 24 óra olyan 13-ik naposra sikerült. Tegnap délután nagy hullámokmon kevés szélben pillangózva rosszul haladtunk. Utána este Kokó tonhalas (szigorúan konzervből) pennéjét követően épp mikor besötétedett üldözőbe vettek minket a zivatarfelhők, miközben mi arra próbáltunk (próbálunk) rájönni, hogy a generátoros töltésünk miért esik minimumra, miután egy órát töltjük az akkumulátorainkat. Fura, hogy 110 amperrel kezdünk tölteni, mondjuk 45%-ról, egy óra alatt motorozva feltornázzuk 55%-ra, de utána már csak 5-10 amperrel hajlandó tölteni a motor. Valószínüleg valahol valami leszabályoz, mert a fél éves akkuk nem hinném, hogy rosszak lennének. Ha nyugodtabb idő lesz rá kell jönnünk a probléma okára és ki kell javítani, mert most sokat motorozunk a töltés miatt (üresben), ugyanakkor minimális tartalékunk van csak a telepekben....
Ilyen éjszakai kezdés után az én szolgálatom (és standby) alatt 10-től hajnali 4-ig 5 zivatart kaptunk el, amiből kettő alatt a szél is beerősödött kb 27 csomóra oda-vissza, így háromszor reffeltünk. Aztán jött John és Csaba szolgálata, akik szintén megküzdöttek 3 zivatarral, náluk viszont már 30 csomós erősödések fújdogáltak. Mondanom sem kell, hogy ehhez hullám is tartozik, tehát aludni egy percet sem lehetett. 6 körül kitotyorogtam wc-re és mire visszaértem kabinomba egy árvíz fogadott, eláztatva az ágyam, ruháim és könyveim egy részét, mivel nyitva felejtettem a szellőző ablakomat 3 percre és egy hullám pont ekkor csapott fel az orrdeckre. Most reggel 10 van és kicsit nyugodtabb 20-26 csomós szélben, a zivatarok hullámain imbolyogva haladunk nyugatra. Pozíciónk 14.59N 46.44W.
Remélem holnap jobb napunk lesz! Ha nektek az van használjátok ki.
Norbert
december 4.
Déli taktikázásunknak köszönhetően tegnap este elértük a 15N szélességet, tovább nem megyünk délnek, most ezen a szélességen tervezünk 2-3 napig nyugatnak hajózni. Jelneleg 15.20N 44.10W pozíción állunk.
Tegnap ebédre Gundel palacsinta volt, amit Csaba igazi diókrémmel (nem műdióval mit a legtöbb budapesti étteremben!!!) csinált meg nyakonöntve tökéletes csokoládéöntettel. Pazar volt. Épp palacsintasütéskor jött be a környékünkön keringő zivatarok közül az egyik, ami egy közepes zuhét hozott néhány csomós szélerősödéssel. Miután gyengült a szél és elmosogattunk délután újra felhúztuk a spinakkert és napnyugtáig jó 7-8 csomóval nyomtuk 250-re. Este kínai vacsora volt, majd holdfényben radarral kerülgettük a délről feljövő zivatarokat. Két kisebbet bekaptunk, de szerencsére egyik sem hozott nagy szelet.
Most napsütésben 6-7 csomóval hajózunk 270-re, azaz Nyugat felé továbbra is jobbra-balra lófráló zivatarfelhők kötött. Ma reggel átléptük a bűvös 1000-et, azaz már csak kevesebb mint 1000 mérföld van hátra (légvonalban) St. Lucia-ig. Készleteink jól állnak, vizünk van, az energiánk kicsit leapadt (40%), úgyhogy ma nagyobbat tervezünk motorozni, hogy felhozzuk 80%-ra. A fiúk jól vannak, de azért már nagyon nézegetik a térképet. Szerencsére azért nem kérdezgetik még amit a gyerekeim szoktak, hogy: "Papa mikor érünk már oda...."
Sziasztok!
Norbert
Egyéb hír: Célba ért az első három hajó. A Big One nevű Volvo 60-as 16 perccel verte a Bagheera nevű Wally 80-ast. A harmadik helyen a sokáig vezető Stay Calm nevű Swan 70-es ért célba. A győztes ideje: 11 nap 18 óra 32 perc 27 másodperc, ami kb. 13 órával hosszabb a pályarekordnál.
A horvát zászló alatt vitorlázó Big One-t sok magyar vitorlázó ismerheti. A sárgára festett Volvo 60-as anyakikötője az adriai Sukosan.
december 3.
Cammogós éjszaka után most spinakkerrel 8 csomóval száguldunk épp 18-20 csomó körüli szélben 15.46N 41.26W pozíción. Tegnap óta megnövekedtek a zivatarfelhők körülöttünk, az idő sokkal bizonytalanabb lett, de még jól haladunk.
Továbbra is a Nemo nevű katamarán van a környékünkön, akikkel épp mikor VHF-en beszéltünk tegnap, akkor rabolta el a kihúzás alatt lévő tonhalukat egy 2 méteres cápa. Ezek szerint nem csak békés bálna van itt a víz közepén.....
Több sztori nincs mára, megyek spinakkerezni.
december 2. - Bálnakaland
Tegnapi üzenetem után a félút ünneplését izgalmas esemény szorította háttérbe.
Előzmények: Indulás után 2-3 nappal John rákérdezett, hogy milyen színű is Mandula fenekén az algagátló? Fehér, válaszoltam.... majd John nagy hümmögések közepedte elárulta, hogy a fehér fenekű hajókat a bálnák néha partnernek vagy ellenfélnek tekintik és statisztikailag bizonyított, hogy több fehér aljú hajót ért már bálnatámadás mint bármely más színűt. Nem voltam boldog a hírtől, amit már máshol is mintha hallottam volna, de végülis, annyi más teendő és izgulandó miatt elsiklottan az információ felett.....
Egészen tegnap délig, amikor is elkezdett minket követni egy kb 7 méteres Minke Whale (fehérhasú) bálna. Először mögöttünk úszkált, szörfözött a hullámokon, majd mellénk jött és többször átúszott a hajó alatt. Első reakcióra fényképeztünk, majd elkezdtünk aggódni. Azt írták különböző kiadványok; hogy a bálnák távoltartására esetleg jó ha motort indít az ember mert attól elijedhet.... hát a miénk nem ijedt el. De szerencsére soha nem is ért hozzá a hajóhoz csak legközelebb kb 3 méterre kellette magát. Közelúszott mutogatta a fehér hasát (vagy ami ott van) és néha nagyokat fújt. Mi teljesen tehetetlennek éreztük magunkat, de szerencsére egyelőre nem is volt mit tenni. Bálnácskánt mindenképp idegesítő látvány volt a hajó körül, mert ha Mandula alumínium testében nem is nagyon tud kárt tenni, a kormányt vagy még az uszonyunkat is egy pillanat alatt letörheti.... szóval így mentünk bele az éjszakába és egészen éjfélig hallottuk fújtatását, amikor is elhallgatott. Ma reggel már nem láttuk őt, de ki tudja, lehet hogy csak a telefonszámát adta meg és most várja hogy felhívjuk őt.
Ilyen izgalmak közepedte megvolt az ünnepi FÉLÚT vacsora is pezsgővel. A menü tonhalas curry-s rízs volt, amit angolunk John kiválóan készített el, amolyan gyarmati hagyományoknak megfelelően. Természetesen egy üveg pezsgő is felbontásra került, de a bálnastressz és az éjszakai szolgálatokra kélszülés miatt nem fogyott el az egész üveg.
Reggel jobbcsapásra haulzoltunk, így a korábbi 240 fokos irányunkat 270-re váltottuk. Ezen haladunk most 16.16N 38.59W pozícióban 6,8 csomóval pillangózva a 20-22 csomós szélben csodás napsütésben.
Ennyit az elmúlt 24 óráról. Boldog decembert az otthoniaknak!
Norbert
december 1. (újabb jelentkezés)
English Breakfast... jó reggelt! Ezt sütöttem ma reggelire a fiúknak tojással, szalonnával virslikével, aszalt paradicsommal, miközben tovább száguldunk 1 reffel NY-DNY irányba. Most 17.08N 36.17W pozíción vagyunk és érezzük, hogy jó volna nyugatabbra fordulni, de a szél akkor pont hátulról fújna és az nem működik. Ha meg Dél és Észak között kell választani akkor inkább Dél, ahogy a nagykönyvben állítólag meg van írva.
Ma este leszünk félúton, amit a tegnapi tonhalból készült perkelttel és pezsgővel igyekszünk majd emlékezetessé tenni. A napok tökéletes 4-es 6-os szélben szikrázó napsütésben telnek. Éjszaka ismét lekereszteztük Nemo katamarán útját, kb 1.5 tmf-re mentünk el egymástól. Éjszaka keresztezük mégy egy másik ARC versenyző útját, egy 50 lábas X yacht-ét aki meglepő módon itt lemaradva kullog a nagyon erős előnyszáma ellenére. Mikor VHF-en felhívtam, belenyöszögött a mikrofonba, és annak ellenére, hogy útjogos volt mödént ejtett. Nem kűzdöttem ellene....
Az általunk elérhető időjárásjelentések itt a 17É szélességen ezt a szelet mondják az elkövetkező 2-3 napra, úgyhogy ebben hiszünk, meg abban, hogy az északabbra lévő hajóknak talán valamikor végre leáll a szelük..... ki tudja?
Mindenki egészséges, Mandula szinte maga vitorlázik 40 órája, nekünk csak tölteni kell az akkukat és okos 3-5 fokos fordulásokkal fenntartani a 6 csomó feletti átlagsebességet.
Mindenkinek boldog Decembert kívánunk innen a 28 fokos napsütésből!
Sziasztok!
Norbert
december 1.
(A Mandula jelenleg 110. (210 induló), a Cruising Class F osztályban 7. )
Mandulán minden rendben megy, az éjjel 20-25 csomóra felerősödött hátszélben jól haladunk előre. Jelenlegi pozíciónk 18.02É 34.10NY. Reményeink szerint holnap elérjük a félutat, amit egy erre tartogatott pezsgővel igyekszünk majd megünnepelni. Talán itt lesz mellettünk barátunk az olasz Némo katamarán is akivel tegnap későeste kb 100 méterre kereszteztük le egymás útvonalát. Nem mindennapi véletlen a nagy óceán közepén őgy hogy az elmúlt 24 óraában nem is láttunk hajót sem szabad szemmel sem radaron. Némóék ha találkounk mindig elsorolják nekünk VHF rádión, hogy hányfogásos vacsorával múlasztják az estéjüket, mi meg horgász tanácsokat kérünk tőlük. Már két napja azt hittük, hogy nagy genakkerükkel és 47 lábas testhosszaikkal végleg elhagynak minket, csak tegnap délután az erősödésben elszakították a spinakkerüket, így lelassultak a mi sebességünkre és ismét egymás mellett termettünk.
Az ismét nagy billegéssel járó hullámzás és a szinte sikló hajótest ellenére ma reggel sikerült fognunk egy kb 8 kilós tonhalat. John kesztyűben húzta fel a zsinórt még mi betekerve a genuát lelassítottuk a hajót. Ez után acélkampóval kiemeltük szegény áldozatunkat akit ginnel kábítottunk és utána egy 3 kilós anóddal súlytottunk agyon. 3 perc alatt az egész kockpit vérfürdővé változott (csak tonhal vér), amit a csapkodó állat még a kabinba is befröcskölt. Mintegy 20 perc alatt sikerül kibelezni és feltrancsírozni az állatot, aminek a legjobb részeit beraktuk a hűtőnkbe, ma ebből lesz a vacsora. A kockpit és fedélzet letakarítása ez után kb egy órát vett igénybe, de Csaba még most délután is tonhal beleket varázsol elő a navigációs képernyő alól....
Mivel most kevesebbet kell a vitorlákkal és kormányzással törődni, mint a tegnapi spinakkeres napon több időnk maradt tisztálkodásra és pihenésre. Én ma zuhanyoztam először csak sósvízzel (édes öblítés nélkül), ami kívülről nézve elég nevetségesen nézhet ki, hiszen a fürdőszobában nincs sósvizes zuhany, így a nyári zacskós zuhanyzónkat belógatjuk a felső szellőzőablakon, a billegés miatt ráülünk a wc-re és így csorgatjuk a testünkre a vizet, meg a fejünkre is mert sósvízzel hajat is mostam.......
Szóval a hajó vágtat NYDNY-nak automata kormányzással mi meg igyekszünk napi rutinunk szerint ellátni Mandulát és magunkat.
Sziasztok!
Holnap remélhetőleg már félútról.
Norbert
november 28.
Minden rendben van velünk. Épp Nyugatnak raumolunk teljes taklival, a spinakkerezést hanyagoljuk mert a szél alulról nyaldossa a 20 csomót, amit én kicsit soknak tartok, a legénységben viszont dúl a versenyszellem.... A tétlen délelőtti hullámokon való utazás közben jókor jött, hogy sikerült kifognunk egy John szerint Dolphin fish-t, szerintem Dorado-t. És láss csodát - Kokó nagyon aktív közreműködésével és tanácsaival - én személyesn pucoltam meg a kb 3 kilós halat, ami most a hűtőben várja a serpenyőt. A legénység jól van, így egy hét után már igazán beállt a napi rutin, most éppen azon törjük a fejünket, hogy mikor induljunk el Délnek, mert hosszútávon mindenképp délebben lesz jó huzamosan haladni csak pillanatnyilag a közelünkben délen van egy kis szélkihagyás amibe nem akarunk belemenni. Egyelőre ennyit, mert épp most kell leadnom a napi pozíciójelentésünket az ARC felé.
november 27.
Napsütéses szép reggelt mindenkinek! Éjjel 1-től reggel 7-ig tartó szolgálatom után szép napsütésre és a szokásos 4-es 5-ös szélre ébredtem 7.20-kor. Közös reggeli, amolyan eszik ki amit akar módon, majd az éjszakai genuázás után felraktuk a spinakkert és most is azzal veretünk 7-8 csomóval 14-18 csomós szélben. Ilyen a tökéletes vitorlázóidő. Jó szél, napsütés és még a hullámzás is viszonylag kicsi és egyenletes. Egy szúval: jól vagyunk, minden a tervek szerint halad. Pozíciónk 20.13N 25.45W, most megyünk el a Zöldfoki Szigetek mellett mintegy 2-300 mérfölddel.
november 26.
Mandulán minden rendben, jól haladunk, most már nagyjából befordultunk Nyugatnak. Pozíciónk 20:56N 23:04W. Kényelmes lágytojás reggelit csaptunk ma a kockpiban, annak ellenére, hogy a szél továbbra is 18-20 csm és mi 6-8 csomóval veretünk. Persze itt közelebb a nagyvízhez a hullámok már kicsit laposabbak és jobban kiszámíthatóak. Reggeli után leszedtük a pillangóra állított fockot és felhúztuk a genackert, ami miatt Nyugatabbra kényszerültünk fordulni a tervezettnél. Most 275 fokra megyünk 7 csomóval. Közben két zsineggel horgászunk és annak ellenére, hogy az egyikre egy deckre hullott repülőhalat raktunk semmi eredmény.... persze van még időnk. Egész éjjel 2 hajót láttunk az AIS-en tőlünk 30-40 mérföldre elhaladni, azon kívül semmi csak nagy víz és hullámok. VHF-en kerestünk ARC-os hajókat, de úgy néz ki senki nem volt elég közel. A fedélzeten kezd beállni a rutinszerű élet, a változatosságot a vitorlázat cserélgetése, szerelgetése (ma pl wc szerelés) és az étrend ésszerű kialakítása szolgáltatja... és már néha van időnk olvasni is.
Minden otthoninak szép napot!
november 25.
Igen jó 18-20 csomós szélben, 25 csomós erősödésekkel, 6-7 csomós átlagsebességgel száguldunk Délnek a Zöldfoki-Szigetek irányába, hogy a 20-ik szélesség körül elérjük az egyenlítői áramlást és az ott uralkodó keleti szeleket. A hajón mindenki jól van, a hajó sérülésmentes, most minden működik. A hullámok viszont igencsak megnehezítik az életet a hajón. Ebben az időben egy főzés, naplózás, tisztálkodás órákig is eltart, így az időnk nagyrészét a létfenntartásunk és a komfort érzetünk fenntartása meríti ki, egyelőre igen kevés idő jut pihenésre, olvasásra. A komfortról és tisztálkodásról csak annyit, hogy 4 férfi 3 nap alatt eddig 28 liter édesvizet használt el tisztálkodásra, főzésre, mosogatásra együttvéve. Kokó tegnapi őszinte megnyilvánulása szerint a "hullámok olyan b.... nagyok mint az Érdi Emelkedő". Most éppen a nagyvitorlában egy reffel pillangóra kitámasztott 2/3 genuával veretünk 22.07N 20.25W pozícóban, ami azt jelenti, hogy az éjjel már átléptük a Ráktérítőt. Nagy buli is volt a fedélzeten mert Kokó és én is megittunk egy-egy dobozos sört (nekem az első alkohol indulás óta) mivel John és Csaba kezdték az éjszakai szolgálatot. Éjszaka 3 óránként, nappal 4 óránként váltunk, de mindig két ember van a fedélzeten, így nem sok idő marad másra. Szóval férfias a móka de jól haladunk.
november 23.
Tegnap rendben 5 csomós szélben elrajtoltunk, este beerősödött a szél 20-25 csomósra, azóta azzal nyomjuk.
Spi leszedésnél eltört az árbócon a spiboom sín végverete, de megjavítottuk.
Most épp az autopilot morog gyanúsan terhelés alatt, amit erősen nyomnak a nagy 3-4 méteres hullámok.
Most Reff 1-ben és 2/3-ra tekert pillangós genuával veretünk 7-8 csomóval.
A pozíciónk 25.51N 16.45W, de remélem látod az ARC honlapon.
Mindenki egészséges, de nehéz hozzászokni az állandó veretős billegéshez.
Holnap délutánig marad ez az erősebb szél, utána a meterológia szerint jön némi gyengülés.
