Idén immáron kilencedik alkalommal került megrendezésre a Sail-ing Kft hagyományos tavaszi adriai vitorlás versenye, a SAIL-ING BUSINESS CUP. Versenyünket között tartottuk. Az időpont sajnos néhány rendszeresen induló csapatot távol tartott, mivel erre a hétre esett a Húsvét ünnepe is. Igaz, a versenyt nemzetközivé tévő német csapat éppen ezért, ilyenkor tudott eljönni.
A versenyrendezés szempontjából - az elmúlt évek szerencsés, szinte hibátlan időjárásával szemben - idén kellemetlenek voltak a körülmények. Szicília környékén egy magasnyomású időjárási rendszer központja kóborolt, keveset mozogva. Ez tönkrevágta az Adrián ilyenkor szokásos, kellemesen szeles, napos időt. Ezen a héten nem számíthattunk sirokkóra, bórára, vagy a gyönyörű napos időben fújó északnyugati misztrálra sem. Ébredtünk viszont szélcsendre, borongós időre, esetleg esőre. Gyakran megesett, hogy a tervezett rajthelyről némi várakozás után, szél hiányában motorozva indultunk esti célkikötőnk felé. Aztán mindig sikerült valahol szelet találnunk. Frissülőt és leállót, forgolódót és egyenletest, de lagálabb versenyzésre alkalmast. Így végül minden tervezett futamot lebonyolíthattunk, legfeljebb nem pontosan az előre megtervezett útvonalakon.
A 2011-ben április végére, a verseny hetére eső Húsvét több, rendszeresen benevező csapatot eltántorított a részvételtől. Igaz, ugyanezért lett nemzetközi a verseny, hiszen a Gunnar Seidler vezette námet családi-baráti csapat éppen a húsvéti szünet idején tudott időt szakítani a velünk versenyzésre. Közülük többen éltek valamikor Magyarországon, így beszéltek is magyarul.
Most is voltak kedves, visszatérő csapatok. Győzelemre törők vagy csak fejlődésre vágyók, de mindannyian az Adriát, a jó programot és társaságot imádók. "Apukával" a legendás Jordan Gáborral az élen régi és köztük néhány új arc.
Valaki persze nagyon hiányzott: "Hát mi van veled, teveled?" Aranyosi Zsolt most éppen egy kontinensnyivel arrébb vitorlázott, így nem jöhetett el. Ráadásul távolléte miatt megszakadt egy nagy sorozat: Zsolt volt az egyetlen skipper, aki eddig minden egyes Sail-ing Busines Cupon rajthoz állt. Őt Galgóczy Csaba helyettesítette a Private Gold Team kormányánál.
Akadt egy alkalmi csapat is. A Fraknóy Zsolt vezette Vino Velo legénységének több tagja Biogradban a hajó átvételekor ismerkedett meg egymásal.
Idén újra a magyar tulajdonú Adriatic Challenge Bavaria 42 Match típusú hajóival folyt a versengés. A tavaly használt murteri 46-osokhoz képest szűkebben laktak a résztvevők, ám feltehetően jobban jártak. A gyenge szélben ugyanis sokkal élvezetesebb a mozgékonyabb, nagyobb vitorlázattal szerelt 42-esekkel vitorlázni. Ráadásul az Adriatic Challenge a hajókon korábban tapasztalt technikai hiáyosságokról is gondoskodot. Sőt! A versenyen velünk tartott egy alkalmazottjuk, aki a versenyzők rendelkezésére állt bármilyen elhárítanó kisebb vagy nagyobb műszaki probléma esetén. Szerencsére a szolgálatait csak nagyon kevésszer és elhanyagolhatóan kis hibákkal kapcsolatban kellet igénybe venni. Vagyis a Bavaria 42 Match flotta kitűnően vizsgázott.
Biograd-Zadar - 1. futam
A szombat esti megnyitó és finom közös vacsora után természetesen nagyon gyenge szélben vágtunk neki az első futamnak Zadar irányába. A rajt utáni rövid gyengeszeles cirkálás után a Biogradi csatorna legdélebbi kis szigetének kerülése után hátszélben kezdett spinnakerezni a tízhajós mezőny. Később a szél egyre jobban frissült és elfordulva egyre élesebb szögből fújt. Rövidesen tíz, majd tizenöt csomó fölé erősödött.
Jó rajtjuk után kezdetben a Gál István vezette LP Média vitorlázott a mezőny élén, ám a tarkójukba lihegett Jordán Balázs és a Prohome csapat, illetve a tavalyi győztes Sáfián László és az F Sailing Team. Ők az élesedő szélben a Pasman felé igyekeztek magasságot nyerni, és ez fizetett. A három hajó szoros versenyt vívott az élen, ám a szél alatt, kicsit tompábban haladó LP Média fokozatosan elvesztette vezető pozícióját.
A hajóknak már az Ugljan-sziget mellet vitorlázva a Preko előtti szigetet kerülve kellett a part felé, a Bibinje elé kitűzött célhoz vitorlázni. Amikor a szigethez értek, a szél markánsan gyengülni kezdett így az utolsó szakasz igazi idegölő türelemjáték lett. Az élen a Jordán Balázs és a Sáfián László vezette hajók küzdöttek a győzelemért. A szinte semmi szélben az F. Sailing Team luvtaktikával próbálkozott, ám az egyenesebb vonalon szél alatt a cél felé tartó Prohome is felhúzta a spinnakerét, és a szél alatti, félszelesebb irányuk fizetett az utolsó száz méteren. Felgyorsulva biztos elsőként érkeztek.
Minél hátrébb járt valaki, annál szenvedősebb volt ez az utolsó szakasz. Így az utolsók bő másfél órával később értek csak célba.
Zadar-Veli Rat - 2. futam
Reggel borult ég, olykor csendes eső, és semmi szél várta a mezőnyt. Az eső ugyan elállt, de rajtolásra alkalmas légmozgásra hiába vártunk, így motorozva elindultunk előre az útvonalon. Az Ugljan északi végének megkerülése után egy öbölben folytattuk a várakozást. Végre 11 óra tájt megindult a nyugati szél. Rajtnál még csak 3-4 csomós, amely aztán szépen frissült. Kezdetben 10 csomó fölé, sőt később pöffökben akár a 20-at is elérte.
A rajt után néhány perccel az 58-as számú hajó állt az élre és tisztán, meggyőző előnnyel vezetett. A kormánynál Limoneti Benoit Tamással. (A találgatások megfékezésére: nevének helyes kiejtése "Limonéi Bönoá" - nem a Tamást nem írom le...)
Szóval ők vezettek, amikor a Sestrunj-sziget déli sarka mellett elvitorlázva a Sestrunjski kanalra értek, amelyen a frissülő misztrálban kellett cirkálni a Tunj-sziget északi vége felé.
Tamásék vezettek, ám mögöttük néhány hajó az élesedő széllel a nyakukra mászott, ők meg túl sokáig vaciláltak a fordulón, a mezőny lebiztosításán. Elkéstek kicsit és a Sestrunj partjai közelében takkolók fokozatosan eléjük kerültek.
Az első óra végére ismét éles párharc bontakozott ki a mondhatni örök ellenfél Jordan-, és a Sáfián-csapat között. Olyannyira, hogy a Tun Mali és Tun Veli szigetek közötti áthajózáskor bajszot akasztottak és a partra érve mindketten óvták a másikat.
Ám a futamot nem ők nyerték. A befutónál Apuka, vagyis Jordan Gábor nevével fémjelzett hajó és az LP Média vívott nagy spinnakeres harcot az utóbbiak győzelmével.
A parton magyarázatot kaptunk Lutter Ervinék lassúságára is: a befutó után a hajó alá merülve fedezték fel, hogy a becsukódó propellerbe egy nagy rongy akadt, az fékezte őket az első két futamon.
Veli Rat kikötőjében egymás mellett álltak a hajók. Következett a főzőverseny. A feladat: spagettiből készült ízköltemények megalkotása. Minden hajó adott egy zsűritagot. Szavazataik szabták meg a végső sorrendet.
Közben az óvás is lezajlott. A két fél a végsőkig luvolta hajtotta egymást a sziget partjainál. Eközben alig egy-két méternyire kerültek a parti sziklákhoz. Szerencsére a tőkesúlyok alatt elég víz maradt. Túl sokáig viselkledtek úgy egy sziget közelében, mintha az bója, egyszerű pályajel lenne. Márpedig a valóságos szigetekkel meghatározott pályán az akadályhoz közelítve időben fel kell adni a versenyzőként normális, végsőkig a pozícióért való küzdést és mindkettejüknek időben jó hajóssá válni. Csak így oldhatják meg - együtt - a helyzetet.
Ha bárkit az óvás győztesének hirdetünk, az mindenkinek azt sugalhatta volna, hogy legközelebb is körömszakadtukig küzdjenek a legjobb versenypozícióért mindenhol. Ám ez helytelen és balesetveszélyes lenne.
Mindkét hajót ki kellett volna zárni vagy egyiket sem. Ez utóbbi történt. Mindketten figyelmeztetést kaptak. A mezőnynek pedig azt deklaráltuk, hogy ha a továbbiakban óvásra okot adó versenyhelyzet keletkezik bármely sziget vagy part ötven méteres körzetében, akkor a résztvevők elvesztik futamukat.
Veli Rat - Sali - 3. futam
Ismét szélcsenddel kezdődött a nap, így rövid várakozás után elindultunk a tervezett útvonalon Szerencsére egy szigettel arrébb az eredetileg tervezett rajthelytől most is jó szél támadt és újabb futamnak vághatott neki a mezőny.
Gál Pistáék vastagon korai rajtosok lettek, ám hibájukat korrigálva szabályosan eredtek a mezőny után. Lutter Ervinék viszont nem érezték kinn magukat, de sajnos a videófelvétel is jól mutatja, hogy ők is teljes hajójukkal a vonal fölött jártak már a rajtlövés pillanatában.
A rövid kreuz után a Sestrunjska Kanalon kellett a Dugi Otok északi oldalán lévő Utra-sziget felé vitorlázni. A friss szélben az éles raumos menetben több hajónak is komoly gondot jelentett a spinnakerek kezelése, ám Utránál a szél markánsan legyengült, így a mezőny ismét összetömörödött.
A következő pályajel a Sestrunjtól délkeletre lévő kis Paranak-Veli sziget kerülése volt. Mivel a szél nagyon legyengült, pályát rövidítettünk és ide tűztük ki a befutót. Ám sokáig úgy tűnt elvész a futam, mert a légmozgás jó néhány percre teljesen megállt. Eközben a célhajónál már friss északkeleti terjedt a mezőny felé, ezért vártunk a futam esetleges törlésével.
Végre a frissülés nagy nehezen leért a versenyzőkig, akik ezután a 10-12 csomós szélben már elég gyorsan odacirkáltak a célvonalhoz. A Lutter Ervin és Horváth Tamás fémjelezte csapat ugyan érvénytelen futamot produkált a korai rajtja miatt, de legalább bebizonyították önmaguknak és a mezőnynek, hogy korábban valóban az a propellerbe csípődött rongydarab lassította le őket.
A futamot ismét Jordán Balázsék nyerték. A Sáfián-csapat mögöttük ért célba és így az összetettben, holtversenyben a Prohome vette át a vezetést.
A befutó után jórészt motorral igyekeztünk Saliba, ahol sok minden jó van, de különösen finom a fagyi az öböl végében lévő kis cukrászdában.
Sali - Biograd - 4. futam
Ugyan miért is alakult volna ez a nap is másként mint az eddigiek. Bár az ég kevésbbé volt borult, mint addig, nyoma sem volt a szokásos adriai szeleknek. Se bóra, se sirokkó, se misztrál...
Várakozás után - mit tehettünk mást - újfent motorozással indult a nap. Szépen csordogáltunk Biograd felé. A Pasman-sziget délnyugati felén a Zaglav félszigethez érve úgy tűnt feltámadt annyi déli szél, hogy elrajtolhasson a mezőny. Az első szakasz a Zut déli csücske alatti kis Blitvicza-sziget felé vezetett volna, ám a szél már a rajteljárás közben markánsan nyugatira fordult és egyenetlen lett. Így még rajt előtt levontuk a zászlókat. Mivel a misztrál-szerű szél egyre joban frissült elszáguldottunk a Vrgada felé, hogy ha szépen kialakul ,akkor ott rajtolhassunk.
Úgy is lett. A Kozina-sziget mellől rajtolva a Gangarót kellett megkerülni, majd megismételni a kört. Ezen a futamon sok meglepetés nem született, a hajók szinte pontosan az összetett listán elért helyük szerinti sorrendben futottak be.
Biograd - 5. és 6. futam
A Biograd közeli szigetek körül - a Sail-ing Business Cupon hagyományos zárónapi pályán - ezúttal nem versenyezhettünk a szeszélyes szél miatt. Kimentünk hát ismét a Vrgada-sziget felé az előző napi pályák helyszínére. Nagyon nehezen jött meg dél felől a szél, de aztán aránylag egyenletesen fújt. A mezőnyt ezúttal Gunnar Seidlerék lepték meg nagyszerű vitorlázással és magabiztos, fölényes futamgyőzelemmel.
A szél egyenletes kettes-hármassá (Beaufort) erősödödött így a gyors, kellemes futam után érdemes volt megkockáztatnunk egy újabb rajtot, ezőúttal a szél felőli sziget ellenkező irányú kerülésével, a Biogradi-csatornába tervezett befutóval.
Ez is jól alakuló verseny lett, ám miközben a mezőny a hátszeles szakasz után kerülendő Kozina felé közeledett, láttuk, hogy a szél Biograd előtt a végét járja. Így még időben az utolsó szakasz fele távjánál célvonalat telepítettünk. Mivel a mezőny még nem kerülte Kozinát, a módosításról mindenki időben értesült, így az nem jelenthetett hátrányt senkinek.
Jól tettük, hogy rövidebbre vettük a befutószakaszt, mert a szél ismét rohamtempóban tűnt el a pályáról. A cél előtt a szinte teljesen leálló fuvallatban Jordán Balázsék az utolsó déli lehelettel elsőként csusszantak át a vonalon. Ezután viszont már a part felől terjedt le egy egészen más irányú szélcsík, így aki a nyomukban járt, már nagyot veszített az észak felé tendálókhoz képest.
Ismét jól ment az utolsó napra a rendezőhajóról beszálló Jörggel kiegészült Geo-Dasy, ám ők a korai rajtjuk után még egy óvott futammal is sújtva már nem szólhattak bele az összetett versenyben a dobogós helyek sorsába.
